Szeretem 4 éve. Mit csináljak?

Sziasztok!
Szeretném a tanácsotokat kérni..
4 éve szeretek valakit..őszinte szerelemmel. Középiskolában, régen, osztálytársak voltunk, de akkoriban semmi sem volt köztünk, mert nekem volt barátom. Szerelmes volt belém végig, de én elutasítottam folyamatosan. 2002-ben elmentünk együtt sátorozni, majd kb. 2 hetet "jártunk". Eltelt sok idő.. mindig, minden ünnepen felköszöntött, néha váltottunk 1-1 sms-t. Aztán 2005 májusában találkoztam Vele.. és onnantól együtt voltunk. Én akkor szakítottam a barátommal, Neki még 3 hónapig megvolt a barátnője, akit szerelemmel sohasem szeretett. Rajongtam Érte, s mindent megtettem, hogy csak az enyém legyen.. ez a rajongás kb. 1 évig tartott, utána elfáradtam. Belefáradtam abba, hogy Ő ezt a rajongást nem viszonozza.. és mondtam, hogy ennél többre nem vagyok képes. Szeretett engem, mint még mást soha, de valahogy sosem tudta ezt igazán érzékeltetni - amit később hibaként be is látott. Innentől kicsit megfordult a helyzet, s egy jó darabig Ő rajongott és tett többet értünk. 2007-ben kezdődtek igazából a problémák, egyfajta csiki-csuki játék, avagy játszmázás.. Fontos tudni, hogy Ő egy nagyon jóképű valaki, aki személyi edzőként dolgozik, a horoszkópja mérleg - aszcendense ikrek. Én is csinos vagyok (mások elmondása alapján is), pszichológusok között dolgozom, horoszkópom vízöntő - aszcendensem skorpió.. és egyidősek vagyunk, mindketten 25 évesek. 2007 nyarán elutaztunk külföldre, ahol a 3. napon csúnyán összevesztünk, egy általam tett, bántó és meggondolatlan kijelentés kapcsán. Másnap - az előre befizetett hajóútra - nélkülem ment, a testvérével és az ő barátnőjével. Mikor visszaért a szállodába megnéztem a fényképezőgépét, amiben az idegenvezető többször le volt fotózva (viszonylag csinos, fiatal lány). Erre, akkor, ott nem kérdeztem rá. Hazaérkeztünk, szakítottunk. Megkértem, a nyaralásról a képeket küldje majd el. Megérkeztek. Minden kép rajtuk volt, csak azok nem. Akkor kérdeztem rá.. nem emlékszik - mondta - , a jelentéktelen képeket törölte. Témát ezzel lezártuk. (Persze sírások és viták közepette.) Telt az idő, nem voltunk együtt. Valamikor augusztusban nagyon szenvedtem Nélküle, fájt, hogy nem keres, zavart, hogy nem tudok Róla.. nagyon féltékeny voltam. Gondoltam megpróbálom megfejteni az e-mail-jének a jelszavát (tudom, nem szép dolog, de vállalom.. akartam róla tudni). És lám.. pár próbálkozás után sikerült. Innen már egyenes út volt az iwiw. Talán akkor már bántam, hogy így tettem, ugyanis belecsöppentem egy levelezésbe. Semmi konkrétum, csak bókok.. (amiket a párom írt) "szép a mosolyod", "téged nem lehet nem észre venni" stb.. Teljesen kikészültem, bőgtem egész éjszaka.. nagyon fájt. Másnap felhívtam, s kértem beszéljünk.. lementem Hozzá Velencére, ugyanis pont ott volt. Bármit kérdeztem ezzel kapcsolatban, mindaddig tagadta, míg meg nem mutattam Neki a levelezést. Akkor azt mondta, csak vígasztalta a lányt, akinek gondjai voltak, tulajdonképpen nem is ismeri, csak látásból, a teremből. Ezek után valahogy kibékültünk, s megint együtt voltunk egy darabig. Szilveszterkor már nem. Akkor valahogy megint az iwiw-es oldalára kerültem, s megdöbbenve olvastam (ismételt szakításunk után 2-3 héttel), hogy több, ismerősével levelezget, hasonlóan bókol, mint az előzőekben. Megint találkozót kértem Tőle (itt már 2008 van).. elmondtam, hogy szeretem, akarom, ne okozzon több csalódást. Elmondta Ő is ugyan ezeket, majd abban maradtunk, egy pár vagyunk, s leszünk is. "örökkön örökké édes"..
Telt az idő, s valamikor februárban, véletlenül (együtt néztük az e-mail-jét) kiderült, hogy írt Neki iwiw-en egy volt barátnője (az az egyetlen lány, akibe rajtam kívül még szerelmes volt, akinek keresztneve ugyan az, mint az enyém, a horoszkópja is). Ebből az is kiderült, hogy telefonon beszélgettek karácsonykor. Teljesen kikészültem ismét.. és szakítottunk majdnem.. Végülis felhívtam a leányzót, s kértem élje az életét nélkülünk.. ne akarjon a párommal újra kapcsolatot kezdeni. Áprilisban lehetőséget kaptam, hogy elutazzak pihenni Thaiföldre. Nagyon régi vágyam volt már.. boldog voltam.. s szerettem volna ha Ő is velem jön. De azt mondta nem. Sokat kérleltem, mondtam és tudta is, hogy mennyit jelentene nekem.. mégsem jött. Szakítottam, akkor véglegesen. Ez volt 2008 június elején. Nem sokra rá megismerkedtem a neten valakivel, akivel párszor találkoztam, lefeküdtünk egymással.. Elutaztam Thaiföldre, s nem kerestem többet. Thaiföldön megismerkedtem valakivel, aki akkor nagyon tetszett.. 2 hetet töltöttünk együtt, de nem feküdtünk le egymással. Haza jöttem. A volt párom (Ő) írt egy sms-t, hogy találkozzunk, de én mondtam nem, mert kiköltözöm Thaiföldre. Szeptemberben valóban ismét kiutaztam, de semmi sem úgy alakult, ahogy terveztük, ezért 1 hónap múlva már itthon is voltam. Akkor én kerestem Őt. Találkoztunk, "jártunk" megint, majd novemberben ismét szakítottunk. Megismerkedtem valakivel megint a neten, 3 hétig voltam vele, lefeküdtünk egymással. Aztán a baráti társaságból következett valaki (elnézést a csúnya fogalmazásért), akivel találkozgattam párszor, nem feküdtünk le, és hamar meg is beszéltük, hogy ez így nem működik. Február 12-én, a szülinapomra kaptam Tőle (Ő) ajándékot, egy szép képeslappal. Találkoztunk megint. Megbeszéltük a dolgokat. Elmondtam, hogy 4 férfival randiztam, kettővel lefeküdtem. És elmondta Ő is, hogy szintén 2 lánnyal feküdt le. Mindketten elmondtuk, hogy nem jó mással semmi, mert még mindig egymást szeretjük, próbáljuk újra. Telt az idő, kicsiket veszekedtünk. Egészen múlt szombatig, amikor én kiakadtam valami butaságon, s mondtam Neki elegem van, szakítsunk. Így történt. Tegnap este megint megtudtam, hogy levelezik egy lánnyal. Ma estére beszéltek meg találkozót, a párom kezdeményezésére. Megint sírva fakadtam, s kértem beszéljünk. Átmentem Hozzá éjjel 2 után, de nem akart beszélgetni, azt mondta majd ma. Sírtam, mert nem érzem most már, hogy szeret. Azért lefeküdtünk egymással. Ma reggel eljöttem, volt pár intéznivalóm, de abban maradtunk délután találkozunk, s megbeszéljük a történteket. Közben írtam Neki pár sms-t, írogatott Ő is.. majd kértem mondja meg annak a lánynak, hogy ne találkozzanak.. sem most, sem máskor. . azóta nem írt vissza, hiába kérem rá. Iwiw-en írtam a lánylak egy levelet, amiben elmondtam, hogy szeretem a párom, nem szeretném elveszíteni, s arra kérem ne találkozzanak (a lány is párkapcsolatban van amúgy).
S most itt vagyok. Nem tudom mit csináljak. Megszakad a szívem. Szeretem Őt nagyon és nem tudnám elviselni, ha mást ölelne helyettem. A történethez sok minden hozzá tartozna még, sajnos 4 év történéseit nem lehet szavakba önteni. De ami talán a tanácsadásotokhoz még szükséges lehet..
Nagyon ragaszkodom Hozzá, s a legtöbb vitánk mindig abból adódott, hogy szerettem volna Vele több időt tölteni.. minden időmet szerettem volna Vele. Kivétel nélkül, minden vitánknál érdektelennek mutatkozott, egyszer sem látszott Rajta, hogy nem akar elveszíteni.. Valószínűleg e miatt alakult ki az a hülyeségem, hogy rengetegszer szakítottam vele.. amit Ő már nagyon un – ezt meg is értem amúgy, de olyankor egyszerűen annyira fáj, hogy nem hatja meg semmi, hogy újra és újra szakítok.. hülyeség.. tudom.
Szeretem, s minden pillanatban Rá gondolok. Sajnos ha Vele vagyok pont úgy egyedül érzem magam, mint Nélküle. Hetek óta kérem, hogy beszéljünk kettőnkről, de Neki valami miatt sosem alkalmas az időpont. Tegnap éjjel azt mondta, ma majd megbeszéljük, nem akar úgy belekezdeni, hogy nem tud mindent elmondani amit fontosnak tart.. nagyon sok mindent szeretne mondani.. Megkérdeztem, hogy szeret-e, de nem akart válaszolni. Mondtam, hogy ennek azért van jelentősége, mert ha már nem szeret akkor én nem akarom magamat Rá erőltetni, nem nyűg akarok lenni. Erre azt mondta érez még irántam. ??? érez irántam, mint más iránt még soha.
Mit csináljak? Szeretnék biztos lenni Benne, szeretnék bízni Benne ismét.. de ez egyenlőre nem megy. Létezhet, hogy csak én vagyok túl féltékeny? Ha azt mondja nem csal meg, elhihetem mindezek után Neki? (Holnap elutazom Thaiföldre 10 napra vásárolni, nem oda ahol megismertem az a fiút.) Félek, hogy bármit is ígér esetleg ma nekem, azt csak azért teszi, mert tudja, hogy holnaptól úgysem leszek itt.. és éppenséggel azt tehet, amit…
Talán az eszemmel tudom, hogy már régen nem kéne Őt szeretnem… de mindenkiben Őt keresem..!!!
Mit csináljak? Küzdjek, vagy próbáljak tovább lépni? Velem van a baj, vagy Vele?
Segítsetek, ha tudtok.. most nem tudok egyedül okos lenni!

Párkapcsolatok fóruma - Szeretem 4 éve. Mit csináljak?