Párkapcsolatok fóruma - Társas magány vagy mi?

Hozzászóláshoz vagy új téma nyításhoz be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez előzetes ingyenes regisztráció szükséges!

Tetszik a jelenlegi téma? Akkor ajánld ismerőseidnek!

Oldal:
[1]


Kategória: Veszekedések
Téma: Társas magány vagy mi?

Dátum: 08 október 16. 17:30
Név: Susanna

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Sziasztok!

Már sokszor kaptam tőletek jó tanácsokat, most megint segítséget szeretnék kérni. Két éve lakunk együtt párommal apróbb zördülések voltak az összeszokás alatt. De megbeszéltük őket. Aztán ritkultak a beszélgetések és most már alig vannak. Ha én jelzem a problémámat, vagy elmondom a kialakult helyzetről a véleményemet mindig veszekedés a vége. Én azt sérelmezem, hogy mindig egyedül vagyok, keveset vagyunk együtt, még hétvégén sem mert nincs kedve kimozdulni. Reggel elmegy fél hétkor munkába, fél 4-ig. Hazajön félrevonul, mondván kell egy kis idő neki, hogy munka után szusszanjon. Ok. aztán fél ötkor irány másik munka. este 8-ig utána megint a kis kuckójában egyedül szerelgetés, számítógép. Már külön vacsorázunk mert ő kilenc óra körül éhes. Mire beér hozzám én már indulok aludni, mert fáradt vagyok. Akkor ez most normális?
Köszi előre is:: Susanna


Dátum: február 27. 10:44
Név: picuri79

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Szia! Én hasonló szituban voltam annó mikor az exemmel együtt voltam,és sajna nem tudtam megtartani,mert neki is minden más fontosabb volt mint a család. Meló másik meló,számítógép,és végül a csajozás.Elváltam tőle immár 2 éve.Tanács: Beszéljétek át egy olyan időben mikor jó hangulatban van,és ha kifogásokat vagy menekülne minden elöl hagyd elmenni,mert idő után rosszabb lesz és nem jobb. Tudom ez így a legrosszabb,de lásd az én témámat! picuri79


Dátum: február 22. 0:35
Név: Anatolij

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Szia!

Véletlenül találtam rá erre az oldalra és erre a témára, ami mellesleg elgondolkodtatott.
Épp a "magány kontra társas élet" címmel kerestem rá a google-n.

Még nem ismerjük egymást, így nem látok rá a te helyzetedre tökéletesen.
Ha rád nem igaz, akkor a következő sorokat kérlek ne vedd magadra

...

Azt figyeltem meg, hogy sokan felszínesen választanak partnert (engedve a szeretet és szexuális éhségünknek, ami normális...), pl.: külsőleg jól nézzen ki az illető, legyen vicces, szórakoztató, hogyan öltözködik, milyen zenét hallgat ... és elfelejtjük alaposabban megvizsgálni az illetőt, hogy milyen elvek szerint éli az életét, miben hisz, milyen a lelki világa ...
Ha mi nem vagyunk eléggé szigorúak önmagunkhoz (amikor élettársat választunk), akkor az élet lesz velünk az!

Sajnos nem tudjuk a másikat megváltoztatni!!!
Csak önmagunk felett gyakorolhatunk hatást úgy, hogy megválogatjuk a gondolatainkat és az érzéseinket.
A következőt tudom javasolni: (furcsa lesz, amit most mondok...) Kezdj el magaddal törődni és tegyél olyan dolgokat, amiket nem szoktál. Hozz változást az életedbe saját magad, és ne várj valaki másra, hogy helyetted megtegye.

A legtöbb ember megfeledkezik a legfontosabb dologról (vagy lehet, hogy soha sem fordul meg a fejében a nagy igazság,...), hogy nem csak fizikai táplálékra van szüksége, hanem szellemi és lelki táplálékra egyaránt és nem olvasnak el egy olyan könyvet sem, ami felemelné őket arra a lelki szintre, ami mozgásba hozhatná őket és ezzel együtt előmozdíthatná a történéseket ...

Vegyél egy könyvet a kezedbe és olvasd azt ki (kezdetnek a következőket tudom javasolni: "Alan Pease: Miért sír a nő, miért hazudik a férfi"; és "Dale Carnegie: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni" .

Gondold végig, mi az, amire büszke lehetsz az életedben?
Mik azok a dolgok, amikért hálás lehetsz? Írd le egy papírra és olvasd fel hangosan!

Gondold végig, hogy mi az, amit már régóta halogatsz (pl.: felhívni egy régi ismerőst, meglátogatni egy kedves embert váratlanul, beülni egy kávéra vagy teára egy igényes helyre és elolvasni néhány lelket melengető sort, ...)

Menj el futni 15 percet, és eddzed a testedet!

Ismerkedj meg új emberekkel.
A Föld tele van csodálatos, szeretetre méltó emberekkel!! Ismerd meg őket!!

Te érezd jól magad. Ezért egyes egyedül te vagy most már a felelős.
És a legfontosabb: FOGADJ MAGADRA!!

Sokszor annyira ragaszkodunk a megszokott életünkhöz és gondolatainkhoz, hogy addig halogatjuk a változtatás óráját, amíg már kínzóvá nem válik, vagy egyszerűen leéljük az egész életünket ugyanabban a sodrásban egy kompromisszumoktól hemzsegő sajátos világunkban.

Egyszer egy jó ember azt mondta: " Élni annyi, mint változni"

Később még írok és jobban beleásom magam a témába, csak most kialszom magam


Dátum: 08 november 13. 15:29
Név: Zitaa

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Szia,

Ahogy látom a kapcsolatotoknak már szinte semmi értelme, főleg ha ő nem képes téged meghallgatni. Innetől kérédés, hogy te mire vágysz? Mersz e lépni? Ami nem könnyű, de ennél a helyzetnél jobb, lehet hogy az talán őt is kibillentené ebből az állapotból, ha nem akkor mindenképpen jobban jársz.


Dátum: 08 november 8. 21:37
Név: Jani

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Szia
Bár nem vagyok pszichológus, de józan ész keretében próbálok segíteni. Hallottam ezt azt még az alkoholizmusról, és annak eseteiről, illetve, hogy hogyan lesz valakiből alkoholista. Erre szintúgy csak azt mondták, hogy lépcsőzetesen. De az illető magáról nem veszi észre, hogy a hétköznapjaiból szinte már nem hiányozhat az alkohol. Az alkoholizmus nem csak az, ha valaki holt részegen dühöng és veri a feleségét. Az alkoholizmus már annak is tekinthető, ha már az illető egy bizonyos hosszú időre nem bírja ki alkohol megléte nélkül. Míg az előző durva stílus, és nehezen kezelhető, addig az utóbbi még elviselhetőbb, de fennáll annak a veszélye, hogy a durvábba átesik az illető. Csupán néhány negatív lelki vagy testi külső hatás (pl. munka elvesztése, hozzátartozó elhunyása, stb) ami kiválthatja.
A másik részről, hogy valami nem stimmel köztetek. Ha nem beszélgettek, akkor annak vagy az az oka, hogy nehezen nyilvánul meg előtted, nehezen bontakozik ki, és van pár dolog, ami nyomasztja. Azt is valószínűsíthetem, hogy ami nyomasztja, általában veletek kapcsolatos, vagyis a másikkal, akinek nem merjük, nem merünk bevallani valamit. Ha nem veletek kapcsolatos, akkor a munkával, vagy más családtaggal. Végül azt se tudnám kizárni, hogy tényleg nála ez megszokás, mert a haverok is ezt csinálják elven működik nála. Nem tudom, melyik a legrosszabb eset ezek közül, amit tudok, hogy minden áron beszélni kell a problémákról bármi is legyen az. Arra készülj fel lelkileg, hogy lehet olyan dolgot van az egész mögött, amire nem számoltál. De mindenféleképp próbáld szóra bírni a párod! Azt nem tudom mondani, hogy mikor még nem ívott, vagy már miután ívott. Próbálj közelebb férni hozzá, hogy köztetek nehogy még nagyobb szakadék legyen...
végül: szívesen segítek


Dátum: 08 november 8. 17:14
Név: Susanna

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Kedves Jani!
Köszönöm válaszodat, olyan vagy már nekem mintha a pszichológusom lennél.
Pont ma beszéltünk a párommal a dologról. Nem nagyon beszélt inkább hallgatott. Azokat a gondolatokat mondtam neki amit Te is írtál.
Arra a kérdésre miért kell minden nap inni: azt felelte ő már így él 15 éve, ezt szokta meg. Én kértem hagyja abba mert félek, hogy nem jó vége lesz. Még hála istennek nem részegedik le, de én akkor is félek. Hogy miért iszik? Lehet miattam, valami nem stimmel köztünk? Nem tudom, mert keveset beszélgetünk. Mindig magamat kérdezem, lehet , hogy én rontom el, vagy én nem csinálok valamit jól? Bizonytalan vagyok.
Mégegyszer köszi, olyan jó hogy vagy, és meghallgatsz és véleményt írsz, ilyenkor kicsit megkönnyebbülök!
Szia


Dátum: 08 november 8. 9:45
Név: Jani

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Hát ez nem jó hír... Most már csak annyit tudok mondani, hogy ennek a kapcsolatnak nincs már sok értelme így. Ha belegondolsz, márpedig ez már nem a te hibád, ha valaki nem tud megálljt mondani magának ivászatból, akkor az már, ne haragudj a kifejezésért, de kemény alkoholista. Neki szakorvostól kell már segítség. De mi az, ami mindig az ivászatra készteti? Mondtad már neki, hogy alkoholista? Hogy hagyja abba, mert rá fog menni a kapcsolatotok? Most szerintem az a pillanat van, hogy sürgősen cselekedni kell ez ellen!


Dátum: 08 november 7. 21:36
Név: Susanna

További információk csak belépett felhasználóinknak!



Sajna nem mennek úgy a dolgok ahogy szeretném. Utálom azt az őrültet aki feltalálta a szeszt. Miért kell ész nélkül inni. Most már nem csak hogy egyedül vagyok állandóan, most már az a kis idő is amit együtt vagyunk azzal telik, hogy mit, mennyit ivott. Ha hozzámhajol és puszit ad érzem az ital szagát. Ha szólok ezért veszekedünk. Minden nap lecsúszik valami, nem részeg de látni rajta hogy ivott. Én ezt nem akarom! Mit tegyek?


Dátum: 08 október 18. 14:17
Név: Jani

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Hát ez van, de ezt szeretnéd hogy legyen illetve maradjon? Ez olyan tipikus (és elnézést, hogy így jellemzem) szürke hétköznapjaitokat élitek. A baj, hogy így egyre szürkébb és szürkébb lesz lesz, míg egyszer csak azt nem veszed észre magadon, hogy körülbelül semmi nem történik az életetekben. Pedig minden életnek vannak céljai. Ezeket meg kéne megkeresnetek, hogy történjen is valami változás, és történjen előremozdulás. Mert ígéret, tart pár napig, és aztán vissza minden a régi kerékvágásba. Nem így szokott lenni? Hány hullámvölgyön mentek még át?


Dátum: 08 október 17. 17:53
Név: Susanna

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Szia Jani!
Köszönöm,hogy írtál. a hétvégék talán egy fokkal jobbak. Én tetyek, vetyek motyogatok. Na félre a viccel. Kéthetente nálunk van a fia, szombat reggel 9-től, vasárnap este 6-ig. Na az egy rémálom. Erről is mesélhetnék. Ha nincs akkor én főzök, mosok, kertben tevékenykedem, ő a kis kuckójában. Délben közös ebéd aztán megint mindenki külön. Ha kérem, hogy menjünk el valahova, közös programra ötből egyszer talán rá tudom szedni. Ő inkább itthon szeret lenni. Ritkán ha szerencsém van, akkor esténként közös tv-zés belefér. Attól függ milyen a kedve. Aztán ha én nem bírom tovább ezt, és szóváteszem akkor összeveszés , kibékülés és akkor úgy érzem próbál ellene tenni. Előbb hazajön vagy hétvégén belefér egy kis fagyizás. Isteni nem? Hát ez van.
Susanna


Dátum: 08 október 16. 21:36
Név: Jani

További információk csak belépett felhasználóinknak!


Normális az, ha dolgoztok, és van egy pici magánéletetek, még ha együtt is vagytok. Nem normális viszont, hogy ha ez a magánélet már az élet egyre nagyobb területén jelentkezik, és már mint két idegen úgy beszélgettek egymással. Ez így hosszú távon tutira nem fog menni, gondolom ettől te is félsz. Nem tudom, a hétvégétek is így néz e ki vagy ott jobb vagy rosszabb a helyzet. Nem vetetted már neki fel ezt a témát, hogy te így félsz, hogy ellaposodik a kapcsolatotok? Vagy ő neki ez így jó ahogy van? Nem igényel semmi több törődést, együttlétet? Erre is kíváncsi lennék...


Oldal:
[1]

Fórum mindenkinek!
Fórum
mindenkinek!

2010 szeptember 9, csütörtök. 12:29
Jelenleg 4 látogató (ebből 4 vendég és 0 regisztrált) van a fórumon.
Összesen 3180 bejegyzés olvasható 361 témában.
Regisztráltak száma: 811 felhasználó, utoljára virágviki regisztrált.

Párkapcsolatok fóruma
Valid HTML 4.01 Transitional   [Valid RSS]   Hivatalos partner - Partnerprogram   Tux Linux Pingvin   Google PageRank      Valid CSS!